Könyvbemutató:

Szedő-Neuwirth Sándor (1921-2009):

Epizódok Mózes öt könyvéből

Héber és magyar nyelven

részletek a fenti című műből

Előszó

Mózesről és életének művéről a Tóráról (Biblia, Ó-testamentum) az emberiség nagy része évezredek óta beszél, vagy tanulja az abban foglalt törvényeket.

A zsidó vallás ezen mózesi törvények talaján alakult ki, és a zsidó vallású ember számára e törvények tanulása, magyarázása és betartása, az élet valamennyi kis és nagy kérdésében számukra megadja a helyes választ. E tórai törvények vezetik életútjukon a születéstől a halálig.

A mózesi műnek, a Szentírás első öt könyvének képes epizódokban – talán első – feldolgozását próbálom átnyújtani ebben a könyvben. Az összegyűjtött képeket többnyire ismeretlen alkotó művészek készítették, és ezeknek tömeges másolatai nyomtatásban jelentek meg. A könyv Tórai epizódjainak kiválasztását csupán a fellelt képek száma és értelmezése határozta meg.

A képek készítési technológiáját elemezve azok kb. 1650-1900 évek között a fametszetek és rézmetszetek készítésének fénykorában születtek. A mai nyomdaipari technológiákban a kézzel faragott kép sokszorosításra már nem alkalmazható. Ez a nagy hozzáértést kívánó művészi mesterség az ipari technológia fejlődése következtében megszűnt.

Eredeti régi fa vagy rézmetszet-alkotások alig találhatók, mert vagy elrejtették magán-gyűjteményekben vagy megsemmisültek a háborúk alatt vagy eltűntek.

Ma is készülnek a művész világban fa-, réz- vagy acél-metszetek, (karcok), vagy a folt-hatást kedvelőknek linóleum metszetek. A fekete-fehér nyomatot néha utólag kézzel színezik. Az eredeti metszetekről legfeljebb 50 darab másolat nyomtatható, ekkor bizottság előtt az eredetit megsemmisítik. A szerző mind az ötven példányt megszámozza és aláírásával a bizottság elött hitelesíti.

E műben látható képek, gépi nyomtatással tömegesen előállított és elkoptatott régi képek komputerrel készített feljavított másolatai. Valószínű, hogy a nyomtatás feltalálása óta a Szentírással kapcsolatos témákban, számlálhatatlan számban készültek epizód-képek, de ezek ma már alig fellelhetők. Az idő múlása a papírra nyomtatott képeket elporlasztotta, vagy egyéb okokból megsemmisítették azokat.

Mint e mű összeállítója úgy vélem, hogy ezek az epizód-képek az általános iskolák vallástan óráihoz – bármely felekezet intézményében – jó segítséget nyújthatnak, de bármely korosztálynak, vagy a legmagasabb szintű iskoláknak is ajánlom, mert szellemi frissességünket erősítik, ha valamely vallástörténeti eseményt képi ábrázolásban is láthatunk és nem csak olvasunk róla.

Valamennyi képhez a témájának leginkább megfelelő hébernyelvű magyarázó feliratokat kikerestem és a fellelt bibliai hely megjelölésével a forgalomban levő héber nyelvű Biblia vonatkozó szó szerinti szövege alapján csatoltam. A magyar nyelvű fordítást Dr. Bernstein Béla 1933-ban készült művéből vettem át.

Meggyőződésem, hogy a képek és a hozzájuk rendelt eredeti szövegrészek, mint magyarázatok a vizualitás segítségével tartósan az emlékezetben megmaradnak.

Mielőtt e művet útjára bocsátottam, több nagy tiszteletben álló tudós szakembernek bemutattam. Megelégedésemre, valamennyien elismerően nyilatkoztak és kérték mielőbbi közzétételét, mert a jövőben e művet az oktatásban kívánják használni.

E tudósok kérték, hogy a képek készítési technológiájáról is tegyek említést. Ugyanis a zsidó-vallásban nem mindenki ismeri el a képi ábrázolás szabadságát és azt a tiltott bálvány imádással hozzák kapcsolatba.

Néhány szó a metszetkészítés technológiájáról:

1. Hogyan is készültek a fametszetek?

Első művelet a fa dúc elkészítése, amelyről később az u. n. magas-nyomtatás történt. Erre a célra az egészséges körtefa keresztbe vágott sík felülete volt a legalkalmasabb. A felületre matt fehér alapot vontak rá. Ezen a matt felületen a kemény ceruzával készített művészi elő-rajz élesen látható volt. A rendkívül jó vizuális látással és nagy kézügyességgel is bíró fametsző finom és durvább vésőkkel dolgozik. Nagyolással kezdi munkáját és halad a részletek felé. A dúcon lévő rajz minden vonalkáját követnie kell úgy, hogy a vonalka ne sérüljön meg, sőt ha a vonalkát pont tónusra is bontani kell, akkor az u. n. „színezett” fametszet jön létre, holott a nyomtatás mindig lenolajkencéből és lámpakoromból készült fekete színű és egyenletes vastag rétegben felvitt festékkel történik. A pontocskák mérete és sűrűsége kelti az emberi szemben a színhatást és a világos, illetve sötétebb árnyalatokat. A jó fametsző olajfestményt, akvarellt vagy tus-rajzot élethűen elkészít fekete fehér nyomatban. Művészi munkáját kézjelével jelöli. Egy példa erre e műben: A (1 Mózes 12 13) -nál a kép alsó bal sarkában ott van egy „M” betű. Ez egy késői fametsző: Morelli Gusztáv (1848-1909) kézjele. Az eredeti képeken valószínű, hogy mindegyiken szerepelt valamilyen jellegzetes kézjel, de nyomdai szokás szerint, nyomtatás előtt, például a könyv szövegébe való beillesztés a „méretre-vágás” kényszere miatt, a dúcokból levágtak. Ilyenkor az alkotó-művész neve végleg eltűnik.

2. Néhány szó a rézmetszésről:

A rézmetszés ellentétben a fametszéssel, amit a magas-nyomtatási technológiában alkalmaztak, a rézmetszetnél a mélynyomtató technológia érvényesül.

Kézi munkával, különböző vésők segítségével, bele vésik, bele mélyítik a rajzot a rézlemezbe. A különböző mélységű, vastagságú, sűrűségű vonalakkal számtalan árnyalati hatás érhető el. Igen kényes és hosszadalmas művészi munka a rézmetszés.

A színárnyalatokat főképp a különböző mélységű vésésbe kerülő, a magas nyomtatásnál használt festéknél, valamivel hígabb festékréteg különböző vastag rétege adja. Ezáltal a rézmetszetről készült nyomat többet nyújt a kép-árnyalatok minőségében a fametszet nyomatnál. De ugyanúgy szerepet kap a vonalak vagy pontok méretei és sűrűsége is, mint a fametszésnél.

Ellentétben a fametszetekkel, itt tehát a festék nem a fadúc tetején, hanem a rézlemez mélyedéseiben a mélyedésnek megfelelő vastagságban helyezkedik el, azaz itt a mélységi dimenzió is érvényesül.

Sajnos a művészet-történészek számára nem tudtam a képek szerzőit felkutatni, mert mint már említettem, azokat többnyire régi könyvekből, nyomtatásokból másoltam át. Általában a nyomtatvány (könyv) szerkesztője vagy kiadója és az évszám szerepel a tömeg-nyomtatványokon. Már többnyire nem lehet e könyvben szereplő képeket sem fellelni, mert időközben szinte valamennyi laphiányos öreg könyvet, zsidó szokás szerint, temetőkben eltemették. Ez vonatkozik a Prágában, Bécsben, Budapesten vagy Amszterdamban több évtizeddel ezelőtt még fellelt laphiányos könyvekre. Erről személyesen meggyőződtem. Van néhány régi képes Biblia, azokat a tulajdonos féltve őrzi és még a kép fotózását sem engedte meg.

Záró mondatként hangsúlyozom, hogy ha valaki ezt az egyszerű, de nagyon sok munkát igényelt összeállítást gondosan és szeretetteljesen áttanulmányozza, a képi epizódok hatására késztetést érez majd arra, hogy az egész Mózesi művet, annak örök törvényeit a Tóra-tekercsben szövegesen leírtakat, részleteiben is tanulmányozza.

Budapest, 2007. július hó

Szedő-Neuwirth Sándor

Ajánlások-vélemények:

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Szedő-Neuwirth Sándor felkért, mondjak véleményt erről a munkájáról. Szedő-Neuwirth Sándor sok év fáradozásával a Tórában leírt eseményeket ábrázoló képeket gyűjtötte össze, hogy a magyar ajkú olvasók elé tárja.

Régebben sok éven át, egy kettőséget lehetett megfigyelni a képzőművészetekkel kapcsolatos zsidó szabályozásban. Egyik oldalról előnyösnek mutatkozott a bibliai események és személyek megjelenítése, hogy erősítsük a Tórával a kapcsolatot; a másik oldalról pedig ott volt a Tízparancsolat második eleme: Ne alkoss magadnak képet és szobrot (Exodus XX. 3.).

Ezt a parancsolatot különbözőképpen értelmezték az idők folyamán, amikor megpróbálták megtalálni az egyensúlyt az aggályoskodó magyarázat és a vizuális bemutatás szükségessége között. Valójában egy szigorú megkülönböztetés volt a szinte teljesen megtiltott háromdimenziós szobrok és a két dimenziós rajzok és mozaikok között, amelyeket elfogadtak akkor is, ha állatokat vagy embereket ábrázoltak. Szeretnék néhány példát bemutatni a következő bekezdésekben.

A középkorban voltak törvényhozók, akik megtiltották az emberi alakok festését. Mindemellett még Rási is, a hatalmas Talmud-kommentárjaiban (Sábát 149) megemlít „falfestményeket, amelyek embereket és eseményeket jelenítenek meg, mint Dávid és Góliát”. –ez a leírás az akkori helyzetet mutatja be, bizonyítva, hogy a jómódú zsidók között Észak-Franciaországban és a Rajna vidékén voltak festmények.

Mindegy száz évvel később a Rámbám, akit a legnagyobb zsidó törvényhozóként övez széles körű

tisztelet, azt írja (Ávodá Zárá, III. 10.), hogy emberi alakok ábrázolhatók festményben vagy hímzésben, hiszen nem háromdimenziósak.

Részemről örülnék, ha ez a mű -korszerű nyomtatásban- mindannyiunk által forgatott könyv lenne.

Remélem, hogy mint páratlan képsorozat a magyarországi zsidó közösség körében nagy hatást ér el azoknál, akik közel érzik magukhoz a Tórát, és különösen azoknál akiknél még nem eléggé.

Dr. Assaf Deutsch Bar Ilan Egyetem. Ramat Gan, Izrael

----------

Szedő-Neuwirth Sándor egy igen értékes, újszerű, a Bibliát ismertető – megismertető – könyvvel jelentkezett. Fa- és rézmetszeteket tartalmaz ezen összeállítás, amely kifejezetten a Tórát, annak világát, fontosabb jeleneteit, képeit leírásait eleveníti meg. Számomra talán ennél is fontosabb az, hogy a szentírási idézetek héber és magyar nyelven is minden kép alatt megtalálhatók. Bár nem egy alkotóművész keze munkája a könyv fa- és rézmetszet képeinek anyaga, annak jelentős része értékes ábrázolás, ha az egykori alkotók neve ma már a homályba is vész. A Bibliának alapirata a Tóra, Mózes öt könyve. Ezt mindig is fontos tudatosítani zsidó és keresztény részen is. Az Újszövetség iratai zsidó iratok, a Tánách, a héber Biblia és annak első, induló része, vagyis a Tóra, a Pentateuchus nélkül az Újszövetség érthetetlen marad, illetve félreérthetővé válik, ami pedig helytelen teológiai következtetésekhez vezethet. A szövegnek és a képnek az összekapcsolása, különös tekintettel a héber szövegre, nagyon fontos. Tekintettel arra, hogy e kiadvány „pontozatlan”, vagyis magánhangzó jelekkel el nem látott héber szöveget közöl; ez megnehezíti a bibliai héber nyelvben nem járatos olvasó vizsgálódását. Reméljük, hogy a kiadvány segíti a Bibliát szerető és megszerettetni akarók munkáját és örömét lelik majd benne az azt forgatók.

Szécsi József teológus a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára

-----------

Ötven év gyűjtő munkáját láthatjuk ebben a kötetben, amelyet jó szívvel ajánlok gyermeknek-felnőttnek. Szedő-Neuwirth Sándor, a kitűnő író Neuwirth Imrének a fia, akitől számos könyvet olvastam még gyermekkoromban. (E könyveket 1943-ban bezúzták ill. elégették.) Fia vagy fél évszázada talált néhány Bibliai-tárgyú metszetet, ismeretlen szerzők alkotásait. Azután telt múlt az idő és Sándor egyre tudatosabban gyűjtötte a régi metszetek nyomatait. Így összejött az a kb. 250 kép, amely a gyűjtő véleménye szerint elegendő illusztráció lehet Mózes öt könyvéhez. A Teremtéstől Mózes búcsújáig. Talán több is ez, mint illusztráció. A legfontosabb jelenetek vizuálisan sorakoznak előttünk, szinte megelevenednek az Agada, a Tóra elbeszélései. A szerző találó idézeteket választott a képek alá héberül és magyarul, ugyanis hisz benne, hogy a vizuális élmény érdeklődést kelt és a kíváncsiság elősegíti, hogy megismerjük az előzményt és a folytatást.

Szedő-Neuwirth Sándor a Biblia jó ismerője. Szabad idejében keres kutat és tanulmányaiban néhány példányban leírja a témával kapcsolatos megállapításait. E könyv fogadtatása valószínűleg vegyes lesz. Elragadtatás és távolság-tartás a képi ábrázolástól egyaránt várható. Mégis úgy gondolom, hogy sokan lesznek, akik érdeklődéssel olvassák, nézik, forgatják majd a lapokat, és úgy érzik közelebb kerültek az Íráshoz. Én is köztük leszek.

Deutsch Gábor adjunktus, vallás tanár. Egyetemi oktató OR-ZsE

--------

A Tóra, Mózes öt könyve, a Biblia, Szentírásunk első öt könyve, vallásos felfogásunk szerint, amellett, hogy szent könyv és vallási törvényeink nagy részének gyűjtő helye, történelem-könyv is, a zsidó nép, és általában az emberiség őstörténetének kezdeti fejezeteit meséli el.

Ennek a legolvasottabb történetnek tömör, képi összefoglalását adja ez a mű. A képek alatt mindig megtaláljuk a képábrázolásnak megfelelő, a Tórából, Mózes öt könyvéből vett, eredeti szövegrészt, pontos bibliai helymegjelöléssel. A kötet olvasója ezeknek a képeknek segítségével, de az eredeti, vagyis a héber szövegből vett részletek, idézetek magyarázataival tudja áttekinteni, egy-egy epizódrészlet útján megismerni, vagy a már ismert történeteket tömörségükben újra átgondolni.

Különösen ajánljuk a művet zsidó iskolák vallástan óráihoz, mert a képek a Tóra fontosabb részleteit, az azokat megvilágító mondatokat héber és magyar nyelven, a Tóra szövege, illetve jó fordítása alapján tartalmazzák.

Köszönetet mondok Szedő-Neuwirth Sándor úrnak, aki e fáradságos és gyönyörű munkát – szakmai igényességgel – összeállította.

Dr. Borsányi-Schmidt Ferenc Könyvtár főigazgató. Egyetemi oktató OR-ZsE

--------

A MAZSIHISZ Oktatási osztályvezetőjeként kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet Szedő-Neuwirth Sándor elnök úr munkájára, amelynek eredménye egy olyan jól sikerült nyomat gyűjtemény, amely iskoláink tanulói, tanárai, egyetemünk hallgatói számára érthetőbbé, tanulhatóbbá teszi írott tanaink közül a Tórát.

Szedő-Neuwirth Sándor a vizualitást és az auditívitást ötvözte, amikor évszázadok gyönyörű képeihez, a Tóra héber szövegét és Dr. Bernstein Béla kitűnő magyar fordítását mint feliratokat használta fel, hogy oktatásunkat segítse. Megjegyezném, hogy felekezeti, oktatási intézményeinken kívül a munkát alkalmasnak tartom katolikus, református, evangélikus és hitgyülekezeti oktatási intézmények taneszközeként kezelni, hiszen a fenti egyházak hittan, vallástan érettségi tételeit képezi Mózes öt könyve.

Zsidó oktatásunk elősegítésére kiadását, vagy sokszorosítását de mindenképpen oktatási intézményeinkhez való materiális eljuttatását javasolom.

Köszönettel tartozom Szedő-Neuwirth Sándornak, mert feladatának tekinti azt a valamennyiünk számára kötelező mondatot, hogy „Beszéld el fiadnak…”. Kívánok további jó oktató munkálkodást:

Sommer László oktatási osztályvezető. Egyetemi oktató OR-ZsE

A könyv 240 képes oldalt tartalmaz, íme néhány lap bemutatóként: