Összeállította és magyarázatokkal ellátta:
Szedő-Neuwirth Sándor (1921-2009)
Budapest, 2006.
Ezen tanulmány a moabita Mésa felirat szövege
között talált egyetlen egy
szóról készült, mégpedig a felirat 18-ik sorának elején található négybetűs
I’ten névről..
(A helyreállított eredeti emlék-oszlop a Louvre múzeumban található).
Az alanti kép 18-ik sorának elején található a mózesi négybetűs I’ten név:
hwhy
A kőbe vésett írás, föniciai-moabita betűírás. (Az itt látható nyomat már
gipszmásolatról fotózott ábra)
.Alant látható a gipszmásolat számítógépen átrajzolt betűivel, a könnyebb
olvashatóság céljából:
A 18-ik sor elején olvasható a mózesi négybetűs I’tennév
YHWH: hwhy
(Az írás: föniciai-moábita betűírás)
A
következő tábla a Mesa kő-ről
készült moabita betűs és moabita nyelvű szövegnek
mai héber betűkkel való átírása a könnyebb olvashatóság céljából:
A Mesa kő feliratának héber nyelvű átiratából
készült magyar fordítás:
01 Én Mésa vagyok, Khemos fia…, Moáb királya, a Diboni.
02 Atyám uralkodott Moáb felett harminc évig és én uralkodtam atyám után
03 és felállítottam ezt az emlékkövet Khemosnak Qurhában, segítség jeleként
04 mert megsegített minden viszontagságban és diadalt láttatott velem minden
gyűlölőimmel szemben.
05 Omri Izrael királya hosszú időn át sanyargatta Moábot, mert haragudott Khemos földjére.
06 Követte őt fia, és ő is így szólt: Hadd sanyargatom Moábot. Napjaimban mondta.
07 De diadalt láttam vele és házával szemben, és Izrael elpusztult örök pusztulással.
08 Omri elfoglalta Mahadeba földjét és ott lakott napjainkban és fia napjainak felében, negyven évig.
09 De visszaadta Khemos napjaimban. Felépítettem Baal-Meont, és ciszternát építettem benne, felépítettem Quiradant
10 is. Gad népe ősidők óta Áteret földjén lakott és felépítette magának Izrael királya
11 Áteret városát. Harcoltam Quir ellen és diadalt láttam. Megöltem Quir egész lakosságát,
12 örvendetes látványul Khemosnak és Moábnak. Fogságba ejtettem Dávid papját és elhurcoltam
13 Khemos elé Quiradba. Fogjul ejtettem Sárán és Mohrad lakosságát is.
14 És szólt hozzám Khemos: Eredj és foglald el Nebot Izraeltől. Elindultam éjszaka
15 és harcoltam ellene hajnalhasadtától délig.
16 Diadalt láttam és megöltem mind, hétezer férfit, ifjut, nőt, hajadont és
17 terheset, mert Astar-Khemosnak ajánlottam fel. Elhurcoltam
18 onnan YHWH edényeit, és elvittem Khemos elé. Izrael királya felépítette Yahaczot,
19 és ott tartózkodott ellenem való harca idején. De elűzte Khemos előlem.
20 Vettem Moábból kétszáz férfit, elvittem őket Yahaczba és gondoskodtam, hogy
21 Dibonhoz csatoltassék. Felépítettem Quarhát az erdőségek falát és a
22 magaslat falát, felépítettem kapuit, felépítettem tornyait,
23 királyi palotát is építettem és elkészítettem a ciszterna medencéjét, hogy víz legyen a falakon belül,
24 mert nem volt kút Quarha falán belül. De így szóltam az egész néphez: Készítsen magának ki-ki kutat
25 a házában. Tisztásokat is irtattam Quarha körül Izrael foglyaival.
26 Felépítettem Aroert, és utat építettem az Arnonon át.
27 Felépítettem az erőd-magaslat házát, mert le volt rombolva.
28 És a diboniak barátiak voltak hatalmamhoz.És uralkodtam
29 több száz falu felett, amelyeket országomhoz csatoltam. Felépítettem
30 Madeba templomát, Diblaten templomát és Baal-Meon templomát és bemutattam ott
31 (…) a föld juhát. Közben Dávid háza lakott Horonájimban.
32 (…) és Khemos mondta nekem: „menj le és támadd meg Horonajimot” így ellene
33 vonultam és (…) Khemos ujjá építette a napjaimban …
34 (…) ami kicsi (?). És én (…)
A Mésa felirat szövegében talált egyetlen egy szó összefoglaló értékelése:
Történt, hogy a polgári időszámítás előtti 899-845 évek között a kanaáni népek és egymás népeit legyilkoló királyaik e rövid időszak alatt szinte csak azzal foglalkoztak, hogy egymás országait elpusztítsák. Ezt az örökös öldöklést örökítette meg az utókor számára az egyik tevékeny résztvevő a moábi király: Mésa. Uralkodása idején történt és számára dicső főbb eseményeket gránit oszlopba vésette és így közvetítette ezeket a következő nemzedékeknek.
Az emlék-oszlopra vésett első mondatában önmagát így nevezi: Mésa vagyok (a háború és harc istenének) Khemosnak a fia. Ezen élet szemlélete alapján tökéletesen egyetértett más népek teljes kiirtásában és országaik lerombolásában, hogy még épületek se maradjanak utánuk. Majd ismét felépíti azokat, de saját ízlés világának és saját isteneinek megfelelően.
Számunkra mindez már unalmas történelem lenne, azonban itt van számunkra egy alapvető érdekesség Mesa ráíratta a kőoszlopra a héber Jahveh I’ten szót és pedig az ősi héber írásjelekkel. Ez pedig különlegesség a zsidó történetírás számára. Ugyanis a zsidó történetírásból hiányzik e korszaknak megfelelő és kellően alátámasztott írásbeli bizonyítás. Nekünk nincsenek gránitba vésett írásaink. Nincsenek ilyen, kőbe vésett ősi bizonyítékaink.
A zsidó történetírás mindig egy régebbi irat újra másolása, amely ily módon nélkülözi az eredetiség bizonyítását. Ez a felirat az első, amelyet bizonyíthatóan a polgári időszámítás előtt 845 körüli időben készítettek. És ezen ott van a Jahveh szó bevésve, héber nyelven és olyan írásjelekkel, amelyeket csupán a 7-800 évvel később talált Holt-tengeri iratokon láthatunk ismét. És ott is csakis ezt az egy szót a négybetűs héber I’ten nevet a „YHWH” –t látjuk mitikusan kiemelten, és ismeretlen okból mindig csakis ezt az egyetlen szót az ősi betűírással.
Számunkra tehát
ez a közel 3000 éves felirat rendkívül értékes, mert ez az egyetlen olyan írásos
emlék, amelyet valódinak kell elfogadnunk. A kőoszlopra bevésett Jahveh I’ten
név hitünk szerint Mózestől ered. Bizonyosra vehető, hogy ha közel 3000 évvel
ezelőtt, Moáb királya a Jahveh nevet, így héber nyelven írva:
vésette kőbe, akkor 400 évvel Mésa király előtt,
vagyis Mózes idejében is, és ezt biztonsággal állíthatjuk, így írták. Azaz
Mózes mesterünk is így, és csakis így e betűkkel írta a Jahveh I’ten nevét.
Ezzel végleg bizonyítjuk hogy csakis ezzel a betűírással és a saját héber
nyelvén írta le a Tant, az emberiség Bibliáját.
A moábi nép és a vándorló héber nép Mózes idejében még baráti testvér-nép volt, az írásuk is közel azonos volt. A két írás között adódó csekélyke különbséget a nyelvi eltérés okozhatta. A kőoszlopon lévő moábita írást sokan ma is héber írásnak vélik.
Mózes mesterünk a vándorlás vége felé moábi földön írta le a Tant és csak 120 éves korában adta azt át. (5 Mózes 31/9). Majd testi erejét vesztve, moábi földön meghalt. (5 Mózes 34/5).
E kis tanulmányomban a gipsz másolaton lévő és nehezen olvasható moábi szöveget először letisztáztam jól olvasható moábi betűkkel. (Komputer segítségével.) Majd a moábi betűs szöveget áttettem a mai héber betűkre, de a moábi nyelvezetet meghagytam. A héber betűs moábi szöveget igyekeztünk lefordítani mai héber nyelvre. A héber nyelvről pedig magyar nyelvre.
E rengeteg munkában igen nagy segítséget nyújtott:
A héberre fordításban Assaf Deutsch (BIU) Jeruzsálem. A magyarra fordításnál a már meglévő részt Harmatta János-Háhn István régi munkájából (Lásd: Ókortörténeti chrestomáthia) vettem át. Ennek az akkor még ismeretlen résznek a befejezését Vasadi Péter vallás tanár (Lauder iskola) Budapest vállalta.
Mindkettőjüknek ezúton is köszönetet mondok.
Remélem ez a kis tanulmány hasznos szolgálatot tesz a múlt egy fehér foltjának feltárásában.
(Egyébként ezen történet különböző szempontok szerint, megtalálható Bibliánkban is és más forrásokban is).
Szedő-Neuwirth Sándor egyéb írásai:
Ezen WEB-lapot, az eredetihez képest kisebb változtatásokkal, szerkesztette: Szedő Iván ()
Szakirodalom:
http://jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=680&letter=M
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mésa-sztélé