1. Kik a rádióamatőrök
1.1 Rádióamatőr megnevezés értelmezése
1.2 Rádióamatőr vizsga
1.3 Rádióamatőrök létszáma

2. Leggyakrabban feltett kérdések.
2.1 Mivel foglalkoznak a rádióamatőrök?
2.2 Mikor, hol, milyen frekvencián forgalmaznak a rádióamatőrök?
2.3 Hogyan történik egy összeköttetés, és milyen információt közölnek?
2.4 Mi a feltétele annak, hogy rádióamatőr legyek?
2.5 Hogyan tanulható meg a morze ABC?
2.6 Hogyan lehet felkészülni az amatőrvizsgára?
2.7 Hogyan lehet saját rádió-adóberendezésünk?

3. Rádióamatőr szakágak
3.1 Rádióamatőr üzemmódok részletes bemutatása
3.1.1 Morze (CW) üzemmód
3.1.2 Távbeszélő (fónia) üzemmód
3.1.3 Digitális üzemmódok
3.1.4 FAX üzemmód
3.1.5 SSTV üzemmód
3.1.6 RTTY üzemmód
3.1.7 Packet üzemmód
3.2 Rádiójelek azonosítása, hívójelek

4. Rádióamatőr sport
4.1 Éterforgalmazás
4.2 Rádiós tájékozódási futás
4.3 Rádiós többtusa
4.4 Rádiótávírász

5. Konstruktőri tevékenység
5.1 Különleges kísérletek

6. Rádióamtőrök dokumentumai
6.1 Rádióengedély
6.2 Forgalmi napló (LOG)
6.3 Összeköttetést igazoló lap (QSL-lap)
6.4 Diploma

7. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai, terjedése
7.1 Elektromágneses hullámok csoportosítása
7.2 Hullámterjedés
7.3 A hullámterjedés magyarázata, felhasználása
7.4 Rádióamatőr sávok

A kísérletező kedvű rádióamatőrök sok időt, pénzt és energiát áldozva kedvtelésüknek, keresik az új lehetőségeket. Eközben sok ismeretre tesznek szert, és kísérleteik eredményét helyenként még ma is hasznosítják a professzionális kutatók. Ez nem csak öncélú kikapcsolódás, hanem igen komoly szakmai tanulmány is lehet. Azon fiatalok, akik már gyermekkorban érdeklődnek az elektronika, rádiótechnika, számítástechnika iránt, vagy már művelői valamely területnek, később kiváló szakemberekké válnak.

A rádióamatőr mozgalom történetében külön fejezetet érdemelne azoknak az eseményeknek a sora, amikor a rádióamatőr mindenkori segítőkészségét példázzák. Vészhelyzetek, természeti katasztrófák (árvízveszély, földrengés, hóvihar, légi, tengeri balesetek) esetén hírháló létrehozásával is együttműködnek a nemzeti és nemzetközi hivatalos szervekkel.

A táblázat adataiból kiolvasható, hogy Japánban van a legtöbb rádióamatőr, ahol több mint másfélmillió engedélyt adtak ki. A területet és a lakosság létszámát figyelembe véve nem erre számítanák. A magyarázat pedig egyszerű, a technikailag fejlett országokban, ahol a műszaki kultúra, az általános műveltség részét képezi, abban az országban növekedés tapasztalható.

 

Ország	Területe  ezer km2	Lakos millió fő	Rádióengedélyek   száma
Japán	377,815	123,850	1 350 127
USA			674 652
Német	357,026	81,757	79 000
Anglia	243,820	62,041	62 093
Spanyol	505,997	46.087	59 325
Kanada			45 000
Orosz	17075,400	148,543	38 000
Argentín			32 629
Brazil			32 053
Olasz	301,336	60,397	28 833
Francia	544,000	64,709	23 698
Ausztrália			22 965
India			15 000
Finn	338,144	5,350
Ukrajna	603,700	51,944
Bulgária	111.002	7,576
Cseh	78,867	10,512
Szlovák	49,034	5,424
Szlovéna	20,273	2,054
Lengyel	312,685	38,163
Románia	238,391	21,466
Kína	9 571,300	1141,530
Magyarország	93,029	10,013	3 500
Békésmegye			250
Békéscsaba			80

- Van, aki több ezer kilométeres összeköttetéseket létesít rövidhullámon, távírón, szóban, rádió-távgépíróval.
- Van, aki az idegen nyelv gyakorlása céljából külföldiekkel beszélget rövidhullámon.
- Van, aki a legközelebbi ultrarövidhullámú átjátszón beszélget a barátaival.
- Van, aki ultrarövidhullámon vadászik nagytávolságú összeköttetésekre.
- Van, aki az URH antennáját a Hold felé irányítja, és jeleket sugároz, valaki más pedig ezeket a jeleket figyeli.
- Van, aki egy hegytetőről próbál mikrohullámú összeköttetéseket létrehozni.
- Van, aki rádióamatőr műholdakon keresztül forgalmaz.
- Van, aki eldugott rádióadókra vadászik versenyszerűen (rádiós tájékozódási futás).
- Van, aki rádióforgalmi éterversenyeken vesz részt.
- Van, aki maga tervezi és építi a berendezéseit, antennáit, s ezekkel kísérletezik.
- Van, aki kis teljesítményű készülékével próbál minél messzebbre adni "szólni".
- Van, aki a számítógépet hozzákapcsolja a rádiójához, és azzal forgalmaz, kísérletez, versenyez.
- Van, aki számítógépes programokat fejleszt.
- Van, aki állóképeket küldözget szerte a világba.
- Van, aki "igazi" amatőr TV-adót működtet.

És még ki tudja, meddig lehetne még sorolni, hogy mivel foglalkozhat egy rádióamatőr. Ami viszont minden amatőrre jellemző: ezt a hobbit kedvtelésből űzi, azért, hogy az ismereteit bővítse, mindenféle anyagi érdektől mentesen teszi. A tevékenységek nemcsak öncélúak, hanem nemzetközi tudományos kísérletek, versenyek vannak.

Az amatőrök nemcsak hallgatják az adásokat, hanem maguk is adnak (jeleket sugároznak ki). A rádió-adó berendezéssel különböző frekvenciákon és üzemmódokban lehet adni. A rádióamatőrök által használt hírközlési technikák folyamatosan fejlődnek. Új műszaki vívmányokat alkalmazó módszereket használnak, s eközben sok ismeretre tesznek szert, és kísérleteiket még ma is használják a professzionális kutatók. Kezdeti időkben csak a morze távírót használták, mivel egyszerű technikai berendezéssel is lehet nagy távolságú összeköttetést létrehozni. A fejlett és korszerű technikai adásmódok mellett, még napjainkban is használják a távírót a hivatalos szervek. Amikor nagyon gyenge jeleket kell venni, és zavaró tényezők vannak (légköri, másik adóállomás) csak a Morse adásmód üzembiztos. Napjainkban nagyon sok információt (adatot) kell egyik helyről, egy másik helyre átvinni és minél rövidebb idő alatt, úgy, hogy az információ nem sérülhet meg. Ekkor már a számítástechnikai eszközöket is felhasználják, de ez azzal a hátránnyal jár, hogy nagyobb kisugárzott teljesítmény szükséges.

A rádióamatőrök számára engedélyezett frekvenciákon csak a forgalmazással és az amatőr rádiózás műszaki részleteivel kapcsolatos közlemények továbbíthatóak, üzleti jellegű vagy nem rádióamatőr személy számára üzenetet továbbítani TILOS!
 

Kedves Olvasó! Úgy gondolom, hogy a helyi URH (ultrarövid-hullámú) műsorszóró rádiókat szoktad hallgatni, és ismered a frekvenciájukat is. A helyi rádióadók főképpen zenét sugároznak. Azonban napjainkban már, kevesebben kapcsolják át rádió-vevőkészüléküket középhullámú, vagy rövidhullámú sávra, mivel az ott sugárzott beszéd, de főképpen a zene minősége nem megfelelő. Ezen frekvenciákon, a keskeny (9kHz) sávszélesség miatt nem lehet "Hi-Fi" (20Hz-től 20kHz-ig) minőséget megvalósítani.

Esetleg mégis átkapcsoltad már a rádió vevőkészülékedet az RH (rövidhullámú) sávra, és tekergetve az állomáskeresőt különböző külföldi, idegen nyelvű adókat hallgatva. Volt olyan eset, hogy különös ciripelő, sípoló jeleket vettél, vagy valamilyen egzotikus idegen nyelvű adást fogtál, de nem tudtad azonosítani, hogy mit hallottál és a világ melyik részéről jött a rádióadás. A rövidhullámú sávban (1,6MHz-tól 30MHz-ig ) több ezer nemzetközi rádióállomás működik a föld különböző területein. Az üzemeltetőjük szerint lehetnek: műsorszóró, katonai, hajózási, repülési, hírügynökségi, és rádióamatőr állomások.

Az egyes országok hatóságai azt engedélyezik, hogy a kijelölt frekvenciákon, korlátozott kimenő-teljesítményű rádióadót üzemeltethetnek. Olyan frekvenciákon is engedélyezett az adás, ahol még a hivatalos szervek nem működtetnek rádióadó berendezést. Ez főképpen a mikrohullámú sáv 10GHz feletti része. Bizonyos frekvencia sávokról pedig teljesen kiszorultak a rádióamatőrök, ilyen a rövidhullámú sáv.

Szükséges egy rövidhullámú adóvevő-készülék, antenna és kiegészítő berendezések. Ezek lehetnek saját készítésűek, vagy professzionális, csúcs minőségű gyári készülék. A rádiókészülék bekapcsolása után kiválasztunk egy amatőrsávot, és megfigyeljük az ott levő forgalmazást. Egy adott frekvenciasávban, különféle üzemmódokban lehet dolgozni (távíró, távbeszélő, géptávíró, képtovábbítás, csomagrádió). Kétféleképpen létesíthetünk kapcsolatot egy másik amatőrrel. A vevőkészülék állomáskeresőjével kiválasztunk egy általános hívást adó rádióállomást, vagy mi kezdeményezünk általános hívást. A hívásra úgy válaszolunk, hogy a mi hívójelűnket közöljük. A két állomás üdvözli egymást, majd "riport" váltás történik. Ez tartalmazza a vétel minőségére utaló jellemzést, földrajzi helyet és nevünket. Közölni lehet még azt is, hogy milyen technikai eszközökkel dolgozunk (adóvevő, antenna, teljesítmény). Ismertethetjük az időjárási viszonyokat is, ha különösebb közleményünk nincs, akkor elbúcsúzunk egymástól. Az a cél, hogy minél több állomással, de lehetőleg különböző országokból, vagy földrészekről legyenek a hívójelek. Az Európán kívüli állomásokat DX-nek nevezzük (nagytávolságú összeköttetés).

 

A számítógépes programoknak többféle szolgáltatásai vannak. Nagyon fontos, hogy a betűknek a hangképét jegyezzük meg, ne azt, hogy "pont-pont-vonás"! A betűket csoportonként érdemes megtanulni, egy-egy csoportba a hasonló hangképű jelek tartoznak (pl. TEM, NDB, AUV stb.) Tanuljuk meg egy csoport betűit, és gyakoroljuk őket! A vizsgán is ötbetűs véletlen csoportokat kell adni ill. venni, ezért célszerű ezt gyakorolni, a számítógépes programok általában tudnak ötös csoportokat adni. Írjuk folyamatosan a vett betűket. Ha lemaradunk egy-egy betűről, akkor ne gondolkodjunk rajta, hanem hagyjuk ki, mert lemaradunk a következő betűkről. Ha egy csoport betűi már jól mennek, akkor gyakoroljuk őket az összes eddig megtanult betűvel együtt is. Tanulásnál ne vegyük a sebességet túl alacsonyra, legfeljebb a betűk közti szünetet növeljük gyakorláskor. Adásnál igyekezzünk a szabályos pont-vonás arányt (1:3) betartani, ügyeljünk arra, hogy az adás ritmikus, egyenletes legyen, és tartsuk be a szüneteket is. Az egyik nagyon jól használható oktatóprogram a Super Morse névre hallgat. Letölthető morze programok listája.

Az egyik könyv Békei-dr.Hetényi Kollár- -Stefanik: Készüljünk a rádióamatőr vizsgára című könyve. Nézd meg a könyv ajánlót, néhány elektronikával foglalkozó könyv borítója látható az oldalon..

A másik könyv Rádióamatőrök kézikönyve 1978.Mindkettő a Műszaki Könyv- kiadónál jelent meg. A rádióamatőrködés műszaki, forgalmazási és biztonságtechnikai alapjait tartalmazzák.  A rádióamatőrök kézikönyvében nem csak elméleti, hanem, konkrét megépíthető kapcsolások találhatóak.

A Hírközlési Főfelügyeletnél lehet vizsgára jelentkezni. Különböző vizsgafokozatok léteznek (A,B,C ategóriák) ,amelyek a tudásszintnek megfelelően feljogosítanak RH (rövid-hullámú),vagy URH (ultrarövid-hullámú) adóvevő berendezés üzemben tartására. A vizsgázónak rendelkeznie kell gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal, a nemzetközi amatőr életben elvárható műszaki, forgalmazási és etikai ismeretek használatával. Hazánkban-e mozgalmat a MRASZ (Magyar Rádióamatőr Szövetség) irányítja.

 
Rádióamatőr üzemmódok részletes bemutatása.

,  ,  , ,  ,  ,

A rádió feltalálásáig ezeket a jeleket vezetékes hírközlésre és fényjelzésekre használták. A rádió feltalálása lehetővé tette a morzejelek elektromágneses hullámok segítségével történő továbbítását. Adás esetén egy mechanikus vagy elektronikus morzebillentyűvel rövid, hosszú jelsorozatot kell adni, a betűknek megfelelően.
A morzejelek pontokból, vonásokból és ezek kombinációjából állnak. A morzejelek alapeleme a pont, ez az E betűnek felel meg, ez egy rövid időegységű "ti" a vevőkészülék hangszórójából rövid idejű sípoló jelnek felel meg. Három időegységnyi rövidjel a "tá" hosszújel, amely T betűnek felel meg, a vevőkészülék hangszórójából hosszú idejű sipoló jel. Morze jelek kódtáblázata.

A jelek hangképi kombinációjából összeálló információt fejben kell átkódolni és megjegyezni, de ezt csak gyakorlott távírász tudja megtenni. Ezért a távírójelből átkódolt betűket, számokat, írásjeleket papírra kell leírni.
A gyakorlott távírász 80-240 jelet is le tud venni percenként. Ez már nagy sebesség mivel egy másodperc alatt akár 3 betűt kell átkódolni, és persze megjegyezni, leírni.

Távíró üzemmódban az egyes szavakat nagyon hosszadalmas volna leadni. A rádiózás korai szakaszában az akkori amatőrök rövidíteni kezdték a szavakat. Az egyes rövidítések annyira elterjedtek, hogy általánossá, nemzetközivé lettek. A rádiózás kezdeten legtöbb adóállomás angol nyelvterületen volt.

Ezért a rövidítések az angol szavakból alakultak ki, és a forgalmazás során használt nemzetközi nyelv is angol lett. Pl.: Jó reggelt kívánok kedves barátom "GM DR OM", tehát ezt a hat betűt kell csak leadni. A fejlődés során a gyakran használt kifejezéseket, mondatok helyett egyezményes jelrendszer alakult ki. Azonban, hogy ezeket a jeleket ne lehessen összetéveszteni a rövidítésekkel Q-betűvel kezdődnek, így a hárombetűs rövidítéseket Q-kódoknak nevezzük. A Q-kódok listája. A világ bármelyik nyelvterületén dolgozó rádióamatőrök között gyors megértést tesz lehetővé. A kódok után kérdőjel szerepel pl. QTH ? , akkor kérdésnek felel meg,

Távbeszélő (fónia) üzemmód

Digitális üzemmódok

SSTV üzemmód
Lassú képátvitelű televízió, ez hasonlít a FAX-hoz , de ebben az üzemmódban már színes képeket lehet venni, és továbbítani. Csak állókép átvitelre használható (fotókat, kapcsolási rajzot). Egyig legnépszerűbb üzem.

Képek a klub (HA8KWG) érdekesebb összeköttetéseiből
 

Az országok hívójeleit az úgynevezett DXCC lista tartalmazza. Ezt a listát az Amerikai Rádióamatőr Szövetség adja ki évenként.

Kategóriák (éterforgalmazás, rádiós tájékozódási futás, többtusa,)
A rádióamatőr szövetségek, országos-, európai-, és világversenyeket rendeznek.
 

Az ultrarövidhullámú versenyen a nagyobb távolságra levő rádióállomás több pontot ér, ezért a versenyzők készülékeikkel magasabb hegyek tetejére települnek, a nagyobb távolságok elérése érdekében. Az összeköttetések itt is távíró, távbeszélő üzemmódban hozzák létre.
 

A rádiós sportágak eredményes művelése korszerű adó-vevőket, rádió-iránymérőket, antennákat, és egyéb kiegészítő elektronikus eszközöket igényel. A felkészült sportolókon kívül a rádiós sporteszközök színvonala is meghatározója az eredményeknek. Ezeknek a technikai feltételeknek megteremtésében, az eszközök karbantartásában, új eszközök kifejlesztésében, megépítésében igen komoly szerepet vállalnak a konstruktőri tevékenységgel foglalkozók. A sportolók többsége nem híradástechnikai szakember, hanem autodidakta módon, önképzéssel szerzi meg az elméleti ismereteket, és gyakorlatban alkalmazza a rádiótechnikai tudást.
 

Különösen érdekes a mikrohullámú távközlés, rádiócsillagászat, az űrtechnika alkalmazása. Létezik már nemzetközi iskolai űrprogram is, amelynek, rövidítése SAREX.

Nemzetközi együttműködésben már több műholdat megépítettek, a rádióamatőrök. Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) mikrohullámú tanszékén készítették néhány műhold részegységeit.

Napjainkban is több rádióamatőr műhold kering a Föld körül, de még a MIR űrállomáson is van rádióamatőr berendezés.  SSTV, FAX képeket vehetünk a világűrből. A meteorológiai műholdak által sugárzott időjárási FAX képek is vehetőek, rádióvevő és számítógép segítségével.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai, terjedése.

Az elektromágneses hullámok keletkezése az elektronok mozgására vezethető vissza sebesség 300 ezer km/sec, a terjedési sebessége megegyezik a fénnyel.

A földünk légkörének különböző rétegei:
    Troposzféra 0-20km
    Sztratoszféra 20-80km
    Ionoszféra 80-500km

A terjedést legerősebben az ionoszféra befolyásolja. A réteg nagymennyiségű szabad elektront és pozitív iont tartalmaz. Az ionszférát a Nap ibolyántúli sugárzása ionizálja.

Az ionoszféra állapota (visszaverő, elnyelő) képessége a következő tényezőktől függ:
- napfolt tevékenység, évszakok, napszakok, változásai
Napfolt maximum: legjobb RH terjedés
A hosszúhullám az adó energiától függően csak néhány ezer km áthidalására lehetséges.

 

A felületi hullámok a Föld felülete mentén haladnak, és követik annak görbületét. Az elérhető hatótávolságot a rádióhullám frekvenciája és az adó teljesítménye határozza meg. Ilyen hullámterjedést a hosszú- és középhullámú rádió műsorszórás használ. Rövidhullámon elérhető hatótávolság jelentéktelen. A rövidhullámú rádiózás a térhullámú terjedést használja ki. A Földünket a Nap tevékenységének hatására kb.80-400 km-es magasságig ionizált réteg az un. ionoszféra veszi körül. A rétegekbe jutó rövidhullámok visszaverődnek a földre (mintegy tükörként viselkedik a gázréteg), majd a földről ismét visszaverődnek és ez a folyamat többször is megismétlődhet akár a földet megkerülve.

Az ionoszféra állapota (azt, hogy milyen hatásfokú "tükörként" viselkedik) függ a naptevékeny- ségtől, kozmikus sugárzástól, meteorrajoktól, az évszaktól, napszaktól, sőt akár egy óra leforgása alatt is megváltozhat. A rádióamatőr szaklapok és egyes rádióadók, un. hullámterjedési előrejelzéseket is közölnek, hogy előre tervezhető legyen a rádiókapcsolat. Nagyobb rádióamatőr gyakorlattal szerzett, adás-vételi tapasztalatok alapján, már sejthető az, hogy az adott esetben az adott rövidhullámú sávban, milyen távolságú és irányú összeköttetéseket létesíthetünk.A rádióama- tőröknek aránylag kisteljesítményű rádióadó van engedélyezve (50-1000W). Azonban ez nem jelent problémát, mert jó hatásfokú berendezéseket, antennákat használnak és mindig a legjobb hullámter- jedést választják. Létezik olyan időszak is, amikor mindössze 1 wattal kontinentális összeköttetést lehet létesíteni (ez kb. egy zseblámpaizzó teljesítményének felel meg).

 

- Rövidhullám           (RH)                1,8; 3,5; 7; 14;  21;  28MHz
- Ultrarövidhullám     (URH)             144MHz ; 432MHz
- Mikrohullámon       (VHF)              1,2GHz, 2,4GHz, 10GHz