Nézd meg a bemutató oldalt ! Ott ábrákkal, képekkel ábrázolva próbálom bemutatni a rádiós sport lényegét. |
|
A "róka" csalogató hangja Iránymérővevő.Az adó iránya Technikai magyarázat: A ferritantenna egy fém csőben helyezkedik el, az ábrán látható módon. A cső hosszanti szálirányában vékony bevágás található, ezért csak itt tud bejutni a rádiójel. A ferriten található tekercsben maximális feszültséget indukál, de csak abban az esetben, ha a vevő és az adó egy síkban, és merőlegesen esik rá a rádiójel. Ilyenkor a fejhallgatóban maximális hangerővel hallható az adó. A készüléket forgatva, találálható két ollyan pont, amikor lényegesen hallkabban hallható a jel. Amennyiben távol van a két készülék, akkor el is halkulhat a jel. Ekkor az antennára hoszirányban jut be a jel, a ferritantennával párhuzamosan. Többször megismételve a két módszert behatároljuk az irányt. A legtávolabb levő rádióadó jele a leggyengébb, a legközelebbi pedig a leghangosabb. Legalább két pontból kell bemérni a rádióadót, ez azt jelenti, hogy kb. száz méterre, kell elmenni a feltételezett irányra merőlegesen, és újra megállapítani az irányt. A metszéspontban van a rádióadó. Egy rádióadó beméréséhez, csak egy perc áll rendelkezésre. Miután bemértük, feltérképeztük mindegyik rádióadó helyzetét. Eldöntjük a helyes irányt, és sorrendet, úgy keressük meg őket, hogy a legrövidebb útvonalat járjuk be a terepen. Természetesen a legközelebbi "rókához" kell menni, futni. Amint közeledünk egy adott célhoz, többször is pontosítjuk a mérést, az előbb jelzett módon. Közben a tereptárgyak nehezítik az utunkat (szántás, vizesárok, bozót, erdő, stb.). Amennyiben sima a talaj, nincs terepi akadályoztatás egyenes irányban mehetünk, de ez a legritkább eset. Az előzetes mérések alapján elképzeljük a feltételezett helyet, s a térkép és iránytű segítségével navigálunk. Esetleg jobb döntés az, hogy nem megyünk át "vakon" egy nehezen járható erdős terepen, annál is inkább mivel az erdős rész túloldalán van elrejtve a "róka". Az erdő melletti földúton pedig csak könnyebb a futás. Esetleg az erdőben is van, a közelben ösvény, így pedig rövidebb az út. Annak ellenére, hogy találtunk ilyen járható ösvényt, számítani kell csalánra, szúnyogokra stb., de aki nem ijed meg ettől, az hamarabb célba érhet. Tehát az útvonal kiválasztá- sához kell a taktika, kombináció képesség, hogy a versenyző melyiket választja ki. Az élő rókára is jellemző a ravaszság, hogy milyen útvonalat választ, talán ezért is kapta az elnevezést ez a sportág. Amikor már közel vagyunk a rádióadóhoz lényegesen nagyobb hangerővel szól, a fejhallgatóban a megszokott morze kombináció, pl. "MOS", ezért az iránymérő készülék hangerő szabályzóját lehalkítjuk, hogy pontosabban bemérhessük a jel irányát. Gyakorlatlan a kezdő versenyző még három-négy méteres körzetben is nehezen leli meg a pontos helyet, esetleg, akkor ért oda, amikor, már abbahagyta az adást rádióadó. Így öt percig szinte tétlenül keresgél, amíg ismét megszólal a keresett rádióadó. A versenylapot le kell bélyegezni, a megtalált "róka" mellett levő bélyegzővel, amely bizonyítja, hogy ott járt a versenyző. Felnőtt kategóriában mind az öt "rókát" meg kell keresni, valamint a céladót. A fiatalabb korosztálynak, pl. akinek csak három "rókát" kell megkeresnie, maga dönti el, hogy melyiket választja. Természetesen az útvonalat úgy kell kiválasztani, hogy minél kevesebb utat kelljen bejárni. Nehezebb, komolyabb fizikai erőpróbát jelent, ha dombos, hegyes környezetben zajlik a verseny. Azon versenyzők, akik az elektronika iránt is érdeklődnek, és szívesen barkácsolnak, azok maguk építik a különlegesen irányérzékeny vevőkészüléket, és kikísérletezik a lehető legjobb technikai megoldást. Így talán még jobban is bízik a versenyző a saját készülékében, mint az idegen, általa nem ismert készülékben. Magyarországon gyári készülékeket nem gyártanak. Minden évben rendeznek országos, európai, s világversenyeket is. A versenyszabályzatból. |