Nemzeti Színház - Madách Imre alapján: Az ember tragédiája
Kattints az első bélyegképre, majd a jobb felső sarokban a "next" feliratra!
Bemutató: 2018.10.19.
– Álomszerű. Ez a jelző jut eszembe elsőként, ha egy szóban kellene megragadnom, miként képzelem el most Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban –
mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Madách Imre „emberiségkölteménye” hatalmas látomás, amely végigszáguld velünk a történelmen a Paradicsomtól
egészen a jövőbe, de a Lucifer által ajánlott módon, vagyis a „tünékeny álom képei”-n keresztül. A rendezéshez a kulcsot tehát maga Madách adja meg:
az álom logikátlan logikájával válik megélhetővé mindaz, amit Ádám és Éva korról korra lát és tapasztal, amiért lelkesedik, és amiből kiábrándul.
– Számomra a mű egyik kulcsmondata: „Hová lesz énem zárt egyénisége…” És Ádám kérdésére Éva így felel: „Nem így volt ám ez egykor, szebb időben.
” Vajon hová tűnik a személyiség „egész-sége”, amit az ember a gyerekben érez? De ugyanilyen agyat és lelket kínzó érzés a Paradicsomon kívüliség érzete,
a kiűzetés előtti „szebb idő” iránti örök emberi vágy, „halálra ítéltségünk” tudata, és a szembesülés végességünkkel, az „arasznyi lét”-tel…
Mindezen „reménytelenségek” mellett és a nagy eszmék hullámverése közben a szerelemről, két ember szövetségéről is szeretnék mesélni, amiből
– átkokként vagy megváltásként – a jövőnk születik.
– Az ember tragédiája az a mű, amellyel ha komolyan foglalkozik az ember, nemhogy kimerítené önmagát, de újabb és újabb kérdéseket és gondolatokat szül
– vallja Vidnyánszky Attila, aki 1999 óta immár négy verzióban rendezte meg Madách művét. Ezúttal a Nemzeti Nagyszínpadának egészét (a nézőteret is)
arénászerűen „bejátszó”, látványos előadás születik.
Madách Imre 1859-ben fejezte be a munkát a drámai költeményén, a kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben
jelent meg először a „nagy mű” nyomtatásban. Sokáig színpadképtelennek, előadhatatlannak tartották a Tragédiát – egészen 1883. szeptember 21-ig:
Paulay Ede rendezésében ekkor kezdte meg színpadi karrierjét a mű a Nemzeti Színházban és a magyar színpadokon. (Ezért ünnepeljük minden évben ezen a napon
a Magyar dráma napját.)
A Tragédia 135 éve – az 1947 és 1955 közötti betiltását kivéve – szerepel az ország első színházának repertoárján. A Nemzeti Színház, amely 1837-es
alapítása óta csak 2002-ben kapott végleges otthont a mai épületben, Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit.
Színlap:
Éva
Ács Eszter
Ádám
Berettyán Sándor
további szerepekben: Berettyán Nándor, Csurka László, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Herczegh Péter, Mátyássy Bence, Mészáros Martin, Nagy Mari,
Nagy Márk, Rubold Ödön, Schnell Ádám, Szabó Sebestyén László, Szalma Tamás m.v., Szép Domán, Tóth Auguszta, Valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai
Művészeti szakának II. éves hallgatói.
Az alábbi képeket a Színházi Bemutatók részéről Szedő Iván készítette.
Visszalépés a tartalomjegyzék oldalra...
Az ön véleménye fontos nekem, kérem írjon a következő címre:
E-mail 
Szedő Iván részére.
látogató számláló:
