Csontvary Kosztka Tivadar (1853-1919) foglalkozasa: gyogyszeresz, gyogyszertar tulajdonos. Autodidakta modon tanulta a festeszetet, rovid ideig tanult csak Hollosy Simon muncheni szabadiskolajan es latogatott nehany maganakademiat, pl. Parizsban. 45 eves koraban, indulasakor, patikajat berbe adva, naturalisztikus plein air kepeket festett, majd naiv expressziv stilust alakitott ki ("Castellammare di Stabia"). 1903-ban festette elso jelentos muvet, a "Vihar a nagy Hortobagyon" cimu kompoziciot. E kepe festese utan bejarta Nyugat-Europat, Egyiptomot es a Szentfoldet. Itt festette "A Panaszfal bejaratanal Jeruzsalemben" cimu nagymeretu kompoziciojat, monumentalis vasznainak nyitanyat. Ezt kovette a hatalmas meretu Tatra-kep, majd a taorminai gorog szinhaz romjait bemutato, posztimpresszionista stilu festmenye. 1906-ban alkotta eletmuve sommazatat, a hatalmas dimenzioju Baalbek-panoramat. Muveit Parizsban is bemutatta, es az ottani velt diadal utan megittasodva festette liderces lobogasu, mitikus hangu cedruskepeit. "A maganyos cedrus" megalomanias ontudatanak a rajza: a nappal tarsalkodo, mindenek felett uralkodo, de tragikusan egyedul allo fa onportre is, a vilagfa a "homo maximus" jelkepe, affele kepi megfeleloje Nietzsche Zarathusztra-gondolatanak. Formavilaga pedig mindent magaba sziv: divizionistan bontott es posztimpresszionista modon dekorativ, a faagak finom vonaglasa szecesszios es japanos, az aranymetszesre utalo kompozicios rend a tokelyt sugallja. Sokfele elemet otvoz, megis egyeni. A masik cedruskep, a "Zarandoklas a cedrusokhoz Libanonban" (1907) vizionariusabb szemleletu, Csontvary sajatos vilagkepenek szimboluma. eletmuve zarodarabjai a stilusteremto erot sugarzo "Maria kutja Nazaretben" (1908) es a zenei ritmusu "Setalovaglas a tengerparton" (1909).
Contact: [email protected]
Copying, duplicating or distributing pictures connected this site are forbidden without written permission of Ivan Szedo!
Equipment: Konica Minolta A200 digital camera.
