Hol volt, hol nem volt az amperek
között, ahol megaherzek uralják az étert, ott található a rádióamatőr.
Egyik kéz nevű végtagja összenőtt a morze billentyűvel, a másik keze hol
az antenna nevű hullámcsapdát, hol a rádióba próbálja terelgetni a távoli
ország, vagy földrész titkos hanghordózóit füle helyére nőtt hangszóróba.
Kezdetben még csak a Morze nevű titkos ügynökök jutottak át az elektron-emisszióscső
dzsungelen és hosszú és rövid jelekkel adták le az információkat, addig
manapság a gigászi bájtok száguldoznak a kompjúterizált égi csatornákon.
Egy napon mikor megnyíltak a DX kapuk, a föld legtávolabbi pontját is hallhatóbbá tette. A gonosz villám azonban belezavart az adásba, majd jól irányzott fénycsíkkal végigvágtatott a RH készülékben és lerakta sötét katonáit, a zárlatokat. Hirtelen csend és sötétség lepte el a környéket. Rádióamatőrünk nem adta fel a küzdelmet, sőt ezt tekintette ám kihívásnak. Odapakolt négy zsömlét és teát és nekivágott a nagy utazásnak az elektromos áram birodalmába. Vele ment két igaz barátja a kiváló rajztehetségű Oszci Loszkóp, aki a rossz időre is felkészült, vitt magával ernyőt és sokoldalú birodalmi méregetőt a Digit Multi Pétert. Együtt mentek feltölteni a tarisznyát és a kondenzátorokat. Első szakaszban az antenna direktorjain
keresztül eljutottak a dipólig, ahol lamda per néggyel osztották magukat
és bemásztak a koaxkábelekbe, amin keresztül ljutottak az első próbatételhez,
Itt a vége. |