Földrajz
Elhelyezkedés: Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Területe 93 033 négyzetkilométer, Európa területének 1 százaléka. A határ teljes hossza 2 242 kilométer, ebből 608 kilométer Szlovákiával, 215 kilométer Ukrajnával, 432 kilométer Romániával, 631 kilométer Jugoszláviával, Horvátországgal és Szlovéniával, valamint 356 kilométer Ausztriával közös. Területi egységek: Az országban hat tájegység különíthető el. Ezek: az Alföld, a Kisalföld, a Dunántúli-dombvidék, a Dunántúli-középhegység (az utóbbi két nagy tájegység a köznyelvben Dunántúl), a nyugat-magyarországi peremvidék (Alpok-alja) és az Északi-középhegység. Éghajlat: Az éghajlat tipikusan mérsékelt, változó évszakokkal és kontinentális, óceáni és mediterrán behatásokkal. Az évi középhőmérséklet 12C; a legmelegebb hónapban, júliusban 21,7C; a leghidegebb hónapban, januárban pedig -1,2C. Állóvizek: a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó. Folyók: a Duna, a Tisza és a Dráva.
Népesség
Magyarország népessége 10.1 millió fô. Ezzel Magyarország Európa 11. legnépesebb állama. Népsűrűsége 111 fô/négyzetkilométer. A várható életkor férfiaknál 65 év, a nôk ennél 8-9 évvel hosszabb életre számíthatnak. A népesség megoszlása egyenlôtlen, több mint kétmillió ember él a fôvárosban. A 3200 település több mint a fele Dunántúlon, több mint hatoda az Északi-Középhegységben van, míg az Alföld nagy területén mindössze a harmada található. A fő közigazgatási egységeket tizenkilenc megye és huszonkét megyei jogú város alkotja. Jelenleg a népesség 63 százaléka városban él. Városok. A legjelentősebb városok: Budapest (a népesség 1 930 ezer fő volt 1995-ben), Debrecen (210 ezer), Miskolc (182 ezer), Szeged (169 ezer), Pécs (163 ezer) és Győr (127 ezer). Nemzetiségek: az országban 200-220 ezer német (az össznépesség 2,3 százaléka), 100-110 ezer szlovák (1 százalék), 80-110 ezer délszláv (0,9 százalék), 20-25 ezer román (0,25 százalék) és 500-700 ezer cigány (5,2-7,3 százalék) él. Az alkotmány biztosítja az osztatlan szabadságot, az egyenlő jogokat, a szabad nyelvhasználatot, és 1993. július 7-én a parlament elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt is. A kormány 1990. szeptemberében, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt hozott létre, hogy biztosítsa ezen, kisebbségek jogainak érvényesülését.
Politikai berendezkedés
Államforma: köztársaság. A Magyar Köztársaság független és demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselőin keresztül vagy közvetlenül gyakorolja. Köztársasági elnök: Mádl Ferenc, miniszterelnök:Medgyessy Péter.
Parlament. Az Alkotmány 1989. október 23-i módosításával, majd 1990-ben a kormány megalakulásával a Magyar Köztársaság európai értelemben vett parlamentáris köztársasággá vált. A három kormányzati tényező - parlament, államfő, kormányfő - közti viszony az ellenőrzés és egyensúly demokratikus elvein nyugszik. A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv az egykamarás parlament, amelyet 386 négy évre választott képviselő alkot.
