1997 júliusától 1999 márciusáig 1197-en nyújtották be jelentkezésüket egészségügyi modulvizsgára. A vizsgán már 210 fõvel kevesebben, 987-en jelentek meg. Sikeres vizsgát 927-en tettek, mely a vizsgázók 94%-át tette ki. Természetgyógyászati modulvizsgára 1458 fõ jelentkezett be, a vizsgán azonban már csak 1218 fõ jelent meg. A vizsgázók 94%-a itt is sikeresen vizsgázott.
Ha összehasonlítjuk a két vizsgán megjelentek számát, a különbözet - 231 fõ - adja meg az egészségügyi végzettséggel rendelkezõk számát.
A lemorzsolódás mindkét modulvizsgán magas. Az adatok azt mutatják, hogy a bejelentkezettek egy része (18 ill. 16%-a) a követelmények ismeretében meghátrál, késõbbre halasztja a vizsgákat, vagy el sem jön vizsgázni. Ez is mutatja, hogy bár a követelmények középszintû egészségügyi és természetgyógyászati ismeretek elsajátítását feltételezik, mégis sokan magasnak érzik a velük szemben támasztott elvárásokat.
A szakmai vizsga adatait alapul véve elmondhatjuk, hogy a 10 szakon összesen 859-en tettek vizsgát. Közülük 734-en tettek sikeres vizsgát, és kaptak bizonyítványt. Õk azok a szakképesítéssel rendelkezõ szakemberek, akik az ÁNTSZ-tõl már kaphatnak mûködési engedélyt. A vizsgázók 85%-át teszik ki.

A legtöbb vizsgázó, 331 fõ reflexológus szakon vizsgázott. Ez akiemelkedõen magas létszám azzal magyarázható, hogy a természetgyógyászati területeket alapul véve Magyarországon elsõként a reflexológia terjedt el. Továbbá ez az a szakág, amely a legegyszerûbben elsajátítható, kézzelfogható. A materialista emberek számára is leginkább elfogadható. A vizsgázók létszámát tekintve a második helyen a kineziológus szak áll. Itt 192-n tettek vizsgát. Esetükben a magas létszám a szigorúan szabályozott, szerzõi jogilag védett, egymásra épülõ tanfolyami renddel magyarázható.
A legsikeresebb vizsgákat a fülakupunktúrás addiktológus ésszemtréner szakokon szerveztünk. Itt a megfelelés aránya 100%-os.A reflexológus szakon ugyanez az arány 93%, az alternatív mozgás-és masszázsterapeuta szakon 87%, kineziológus szakon 83%, az akupresszúra szakon 80%.
A sikertelen vizsgázók számarányát tekintve az alternatív fizioterapeuta szakon a legmagasabb az arányuk, 100%. Ezen a szakon vizsgáztak a legkevesebben, csak 2 fõ, mindketten sikertelenül. Az életmód-tanácsadó szakon a sikertelen vizsgázók aránya 40%, a bioenergetikus szakon 32%, a fitoterapeuta szakon 28%.
Visszatekintve az elmúlt két év természetgyógyászati vizsgáira,örömmel tapasztaltuk, hogy egyre több egészségügyi szakdolgozó tett sikeres szakmai vizsgát valamelyik szakterületen. Õk már az ember holisztikus megközelítése folytán felismerték, hogy a konvencionális és az alternatív módszerek egymást kiegészítve segítik az embereket egészségük megtartásában, illetve a megbontott egyensúly visszaszerzésében.
Az egészségügyi szakdolgozó az ápolás területén is vállalkozhat. Mégis természetgyógyászati szakmai vizsgák letétele után lehetõségei jelentõsen bõvülnek. Az ápolóból vált akupresszõr, reflexológus, fitoterapeuta vagy pl. kineziológus nem csupán ápolást, hanem önálló gyógyítói munkát is vállalhat. Természetesen munkája során az orvosi konzultációt nem nélkülözheti. Az önálló gyógyító munka azok számára kínálkozik, akik éreznek magukban elegendõ önbizalmat és felkészültséget ahhoz, hogy az ápolás mellett önálló gyógyító feladatokat is ellássanak.
Szerencsésnek érzem magam, hogy a természetgyógyászati vizsgák szervezése kapcsán ott lehettem egy nagyszerû, a jövõévezred felé mutató, jogilag is szabályozott gyógyító tevékenység indulásánál. Munkám során sok nagyszerû, segíteni akaró és tudó, szeretetet sugárzó emberrel találkoztam. Nagy szükségünk van rájuk!

(A cikk az Egészségügyi Szakdolgozók XII. Kongresszusán elhangzott elõadás szerkesztett változata.)

Jogszabályi háttér