Tanácstalanság - ok

Megoszlanak a vélemények annak a kormányrendeletnek az alkalmazásáról, ami szerint február 1-jétôl kizárólag a sikeresen vizsgázott, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) szakhatósági engedélyt kapott, illetve az orvosi egyetemeken vizsgát tett természetgyógyászok működhetnek. A hatóság az új szabályozás betartásának szigorú ellenôrzését helyezte kilátásba. A természetgyógyászok érdekképviselete alkotmányellenesnek minôsítette a rendelkezést. A vizsgára való felkészülés sem volt zökkenômentes.
Csak azok dolgozhatnak immár természetgyógyászként, akik a rendeletben megjelölt tárgykörökbôl sikeresen levizsgáztak és az ÁNTSZ-tôl működési engedélyt szereztek. Ám az eredményes vizsga után is csupán az orvosi diplomával rendelkezôk vagy fe
lsôfokú egészségügyi végzettségűek használhatják a természetgyógyász titulust. A többiek szakirányuknak megfelelô képesítést kaphatnak, mint például életmód-tanácsadó, reflexológus stb. A február elejei határidôre a legalább hatezerre becsült hazai természetgyógyász tíz százaléka sem szerzett képesítést, holott az erre vonatkozó kormányrendelet már tavaly júliusban “közhírré tétetett”. A vizsgákat szervezô intézmény, az Egészségügyi Szakképzô és Továbbképzô Intézet (ETI) tapasztalatai szerint az amúgy sem sok jelentkezô több, mint felének felkészültsége kevésnek bizonyult, bár – mint hírlik – a követelmények a középiskolás szintnél nem magasabbak.
Igaz, aki bôvíteni szeretné ismereteit, az felkészítô tanfolyamokon vehet részt, de ezeket az ETI csak az idén júliustól indítja be. (Egyébként jövô január elsejétôl a tanfolyamon való részvétel a vizsgára jelentkezés feltétele lesz.) Gond, hogy az egyetemeken a rendeletben elôírt határidôig a vizsgákat nem hirdették meg, holott az orvos-természetgyógyászoknak a rendelkezés értelmében ott kell számot adniuk ismereteikrôl.
Az egyetemek rektori kollégiuma a Magyar Tudományos Akadémia szakmai állásfoglalására vár: vajon tudományos tevékenységnek minôsíthetô-e a természetgyógyászat. A Természetgyógyászati Szakmai és Érdekvédelmi Tanács szóvivôje szerint a szóban forgó kormányrendelet eleve alkotmányellenes, mivel csak az orvosi diagnózis birtokában teszi lehetôvé a betegeknek, hogy alternatív gyógyítóhoz forduljanak. Holott az egészségügyi törvény mindenkinek személyes döntésére bízza az orvosi kezelés elfogadását vagy elutasítását. Dr. Missz Irén, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetôje viszont hangsúlyozta, hogy az új egészségügyi törvény bizonyos korlátokkal értelmezi a szóban forgó jogok érvényesítését, ezért szó sincs ellentmondásról, pláne alkotmányellenességrôl.
Várható, hogy a kijelölt kerületi és megyei tisztiorvosok, szakfelügyelôk felkeresik a különbözô alternatív rendelôket. Ha az ellenôrzés alkalmával olyan gyógyítóra akadnak, aki tevékenységéhez nem rendelkezi
k az újonnan elôírt feltételekkel, akkor működését felfüggesztik, sôt szabálysértési eljárást indíthatnak ellene. Mivel a törvényes határidô lejártakor a hazai természetgyógyászok legalább 90 százalékának hiányzik az elôírt képesítése, egyelôre nagy a bizonytalanság mind a gyógyítók, mind a betegeik körében. Ezen az sem változtat, hogy – a napi sajtó híradása szerint – van, aki máris megtalálta a kibúvót: természetgyógyászat helyett más, nem az orvoslással közvetlen összefüggésbe hozható kifejezést használ tevékenysége megnevezésére.

V. J.